"Mennyi elfolytott érzés
mennyi türelm kéne még
mennyi elpazarolt érték volna elég
mennyi kárbaveszett tehetség tűnik el nyomtalan
s meddig érzem még, hogy sötét fölöttem az ég?
Hogyan kéne úgy menekülni,
hogy a hűségem is megmarad
csak olyan dolgokról írni amiről szabad?
Hogy ne kelljen úgy éreznem
megint egy baráttal kevesebb
ez a keserű íz,mi a legtovább itt ragad!
Építsünk hidat tiszta szavakból határak fölé
s elindúlhatunk egymás felé,
Építsünk hidat ha nem megy másképp hát így kezdjük el
míg magyar szóra magyar szó felel!
Mond csak nyugodtan átaludni
csak nem száz évet hogy lehet,
hogy nem üvölt benned a lelkiismeret!?
Mert én szégyent érzek már attól,
hogy mást én sem teszek
minthogy írom a dalt és éneklem neked!
Építsünk hidat tiszta szavakból határak fölé
s elindúlhatunk egymás felé,
Építsünk hidat ha nem megy másképp hát így kezdjük el
míg magyar szóra magyar szó felel.(2X)
